A mediációról általában

A legtöbb vitában érdemes a mediációt igénybe venni, így akkor is, ha

• úgy érzi már mindent megpróbált, de a konfliktushelyzeten nem tud változtatni,
• úgy érzi, hogy a másik féllel lehetetlen dűlőre jutni,
• akárhányszor megpróbálták, az erős indulatok miatt az egyeztetés ellehetetlenült,
• fontos, hogy a másik féllel a kapcsolata fennmaradjon, illetve abban javulás álljon be,
• a vita régóta fennáll, és mindennapi életét megkeseríti,
• úgy látja, hogy lenne megoldás, de valahogy mégsem sikerül megegyezniük,
• nem akarja, hogy az adott vita megrontsa eddig jól működő kapcsolatukat,
• ha a bírósági eljárásnál gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldást keres.

A mediáció az alternatív vitarendezés egy formája, egyszerűen megfogalmazva, vitás ügyek rendezését jelenti bírósági eljárás nélkül. A mediáció egy informális folyamat, amely során a mediátor semleges harmadik félként hozzásegíti a feleket egy önkéntes és megegyezésen alapuló döntéshez. A mediáció lehetőséget és biztonságos terepet nyújt a feleknek, hogy a vitájuk fontos kérdéseit megtárgyalják, félreértéseket tisztázzanak és megértsék valós érdekeiket. A mediáció célja, hogy megegyezési pontokat találjon a felek között és ezeket a megállapodásba beépítse. A mediáció önkéntes és szigorúan bizalmas folyamat.

Mit tesz és mit nem tesz egy mediátor?

Sokféle mediációs stílus létezik és a mediátor nagyon eltérő eljárásokat alkalmazhat különböző viták rendezése során, de alapvető szabályként a mediátor nem vádol és nem hoz döntést a vitás felek ügyében. Ezek helyett a mediátor meghallgatja a feleket, lehetőséget biztosít, hogy elmondják hogyan és miben látják a problémát, kifejezzék gondolataikat és érzéseiket. A mediátor segít megérteni a viták felszíne mögött meghúzódó elemeket, kérdéseket tesz fel és ahol szükséges bátorítja a feleket. A mediátor segít egyezési pontokat találni és feltérképezni az eltérő álláspontokat. A mediátor fő célja, hogy a feleket végig vezesse egy folyamaton, amelynek során a felek megvizsgálják álláspontjaikat és véleményüket annak érdekében, hogy a megegyezésre legalkalmasabb egyetértési pontokat feltárják.

Hogyan zajlik a mediációs folyamat?

Általában az eljárás közös megbeszéléssel kezdődik. Ezt követően a vita jellegétől függően, vagy további közös megbeszéléseken (interperszonális konfliktusok), vagy egyéni üléseken un. kaukuszokon (szervezetek ill. szervezeti egységek közötti viták) zajlik a mediációs folyamat. A mediátor - amikor szükségesnek tartja - bármilyen kérdésben elrendelhet egyéni ülést. Minden megbeszélés teljesen bizalmas. A mediátor nem fedheti fel az egyik féltől egyéni ülésen megszerzett információt a másik fél előtt az érintett fél kifejezett engedélye nékül!

Mik a mediáció előnyei?

• A felek maguk döntenek
A mediáció kimentelét mindig a felek határozzák meg, akik maguk döntenek saját ügyükben, a bírósági eljárással szemben, ahol egy külső hatóság hoz ítéletet. A mediáció során a felek olyan megállapodást kötnek amellyel valóban együtt tudnak élni!

• Időtakarékos
A hosszú bírósági eljárásokkal szemben a mediáció rendkívül időhatékony megoldás. Sok esetben a vita rendezésére az első ülésen sor kerül. Mindez rengeteg időt és energiát szabadít fel!

• Pénztakarékos
A mediáció jelentősen olcsóbb mint a pereskedés. A bírósági eljárás kikerülésével megtakarítható a perköltség, az illetékek, az ügyvédi- és egyéb szakértői díjak és a kedvezőtlen ítélet esetén esetlegesen fizetendő plussz költségek.

• Önkéntes
A mediációban való részvétel a bírósági eljárással szemben teljesen önkéntes. Bármelyik fél szabadon visszaléphet a mediációból.

• Semleges és egyenlő esélyeket biztosít
A mediációban a feleknek egyenlő jogaik vannak a folyamat során, valamint ők döntenek egyezségükről, nem a mediátor. A mediátor mindvégig semleges marad! A mediációban nincs helye ártatlan és bűnös hírdetésének.

• Bizalmas
Az eljárás diszkrét és bizalmas, a mediáció során elmondott információk kivülállók számára hozzáférhetetlenek. A közvetítőt titoktartás terheli, amely a mediációs folyamatot követően is fennáll.

• Elősegíti az együttműködést
A mediáció élénkíti és segíti a felek közötti kommunikációt és együttműködést, amely kölcsönös megelégedettségre szolgáló megállapodáshoz vezet az esetek legnagyobb részében. Hosszú távon a mediáció sokkal gyümölcsözőbb mint a pereskedés, mivel jó esélyt ad egy betartható megállapodásra és a jövőben jobban működő kapcsolatra.

• Mindegyik fél nyer
Mivel az egyezség a felek egyetértésével jön létre, a megállapodás szükségszerűen mindkét fél érdekét fogja szolgálni, ellentétben a bíróság ítéletével, amely bűnöst és ártatlant hírdet. A mediációban résztvevő megkérdezettek többsége, ismét mediációban rendezné vitáját, mert az eljárás a konfliktus jobb megértéséhez és az ellentét oldásához segíti hozzá a résztvevőket.

• A konfliktus lényegét igyekszik feloldani
A mediáció a vita mögött meghúzódó kérdéseket is feltárja. A bíróság ítélet meghozatalára törekszik, miközben a konfliktus gyökerét érintetlenül hagyja és tovább növeli az érintett felek közötti feszültséget. Ezzel ellentétben a mediáció a vitás pontok mögé hatol és segíti a feleket a probléma teljesebb körű megoldásához. Mind a mediációs folyamat, mind a létrjövő egyezség, nem növeli, hanem csökkenti az érintettek szembenállását!

• Irásbeli megállapodás születik
A mediációs eljárás végén a felek az egyezségüket írásba foglalják.

• A bírósághoz fordulás joga fennmarad
Amennyiben a mediáció során a felek bármely okból kifolyólag nem sikerült megegyezzenek bírósághoz fordulhatnak. Mediációban való részvétel tehát nem zárja ki a bírósági eljárás megindítását.

Miért működik a mediáció?

Egyrészről a mediáció során nincs külső hatóság, amely döntést hoz a felek ügyében, az érdekelt felek tehát együttesen jutnak megállapodásra saját ügyükben. Ebből kifolyólag a megállapodás nagyobb eséllyel lesz megfelelő minden érdekelt félnek. Másrészről a mediáció a konfliktus lényegét igyekszik megragadni, ezért a születő egyezségek nagyobb eséllyel lesznel időtállóak. Továbbá ld. „Mik a mediáció előnyei?” cím alatt.

Milyen vitákban használható a mediáció?

A mediáció alkalmas eszköz bármilyen vita rendezésére, úgy mint a különféle interpeszonális - azaz személyek közötti - konfliktusok (párkapcsolati konfliktusok, válások, munkahelyi konfliktusok, szomszédjogi viták, szerződésből adódó vitás ügyek stb.), illetve szervezetek vagy szervezeti egységek közötti viták (munkaadó és munkavállalók közötti-, gazdasági társaságok közötti konfliktusok stb.) megoldására.
A mediáció használható a bírósági eljárás előtt, alatt, illetve után, és a mediáció segítségével a konfliktusok széles köre megoldható bírósági eljárás nélkül.

Mely viták nem oldhatók meg mediációval?

A mediáció nem működik ha bármely fél csupán bosszúra vágyik, a vitát külső hatóság döntésére szándékozik bízni, bármely okból kifolyólag nem képes/jogosult az ügyben tárgyalásra illetve megállapodás kötésére, vagy akár fizikailag, akár pszichológiailag bántalmazza a másik felet.